Jöjjön néhány gyakorlati tanács, észrevétel, hátha valakinek hasznos lehet :)

Útiterv

             11 napunk volt Sao Miguelre, 3 pedig Terceirára. Ez elsőre soknak tűnhet, a legfontosabb látnivalókat 4-5 nap alatt is le lehet tudni a legnagyobb szigeten, de szerintem egyrészt sokkal jobb pihenősebben kiélvezni a különlegesen szép európai Hawaii-t, másrészt ha valakinek kevés napja van, lehet hogy végig olyan időjárást fog ki, hogy a legszebb helyeket végig felhő borítja és semmit nem lát belőle. Nem lehet úgy előre tervezni, hogy ma ezt nézem meg, holnap meg azt, nem árt egy térkép a megnézendő helyekről, de minden nap oda érdemes menni, ahol a legjobbnak tűnik az időjárás. A Miradouro da Boca do Infernot például majdnem 5 nap kellett mire ködmentesen megnézhettük, eléggé bántam volna, ha nincs elég napom és pont az marad ki. Az sem mindegy, ki mennyire túrázós. A legtöbb kilátópont kocsival elérhető, nem kell sokat mászni és gyorsan lehet haladni a nézelődéssel, ha viszont valaki nagyokat szeretne sétálni, számtalan szebbnél szebb útvonalat talál mindenhol a szigeten, hetekekig el lehet bolyongani. Én meg annyira betegesen arra hajtok mostanában, hogy minél jobb fényviszony legyen egy-egy fényképen, úgy aztán végtelen időt el lehet tölteni :) Nem éreztük soknak a 11 napot, a felhősebb idő miatt volt néhány kevésbé jól kihasznált óránk, de így majdnem mindent láttunk amit akartunk. Ha valaki jobb időben nyáron utazik, akkor meg azért jobb a több nap, mert akár a tengerben is lehet mártózni, azzal pedig elmegy az idő. Terceirára a 3 nap kényelmesen elég volt, talán 2 is elég lett volna, de az már nagyon rohanósan. Íme a térkép a kiszemelt helyekkel, mindet azért nem néztük meg, de kiindulásnak hasznos:

Időjárás

             Teljesen igaz a mondás, mi szerint egy nap alatt mind a négy évszak előfordul. Igazán hideg sosincs, áprilisban 15-20 fok közötti a hőmérséklet még éjszakai is, de ha kisüt a nap ez 30-nak érződik, felhővel és szélviharral 5-nek is alig. Érdemes reggel mindenféle ruhadarabbal elindulni, aztán ami nem kell azt el lehet rakni. Az időjárás befolyásolja a napi útitervet, a spotazores.com oldalon a legtöbb fontos helyről csekkolhatóak a webkamerák, ahol jónak tűnik a helyzet, arra érdemes indulni. Persze ha valahol süt a nap, az nem azt jelenti, hogy egész nap úgy is marad, fél óra alatt is annyit változhat az időjárás, hogy mindent újra kell tervezni. Április még nem számít főszezonnak, a legjobb idő itt is a nyári néhány hónap, amikor a legkevesebbet esik az eső, a felhők is kevésbé zavarnak, mégsincs sosem elviselhetetlen 30 fok. A szigetek fő látnivalói, a hortenziák is május közepétől júniusig virágoznak, a legszebb hónapok a koranyári hónapok. Tavasszal is nagyon jó volt ide utazni, de az időjárás elég változékony. A téli hónapokban igaz, hogy sokkal melegebb van, mint itthon, de egy olyan helyen, ahol a sok természeti látnivaló a lényeg, esőben nem tudom elképzelni, hogy igazán élvezhető lenne a környezet. November-január közti időszakra sokszor van 20.000 Ft körül a repjegy (már áprilisban is sokkal több, nyáron meg főleg), de még több esővel és köddel már élvezhetetlen lenne a túrázás, de még a termálfürdő is.

Közlekedés

             Autót bérelni kötelező. Van valami tömegközlekedés, de a fővároson kívül útközben egy busszal sem találkoztunk. Saját kocsival sokkal egyszerűbb az eldugottabb helyekre is eljutni, pláne ha napközben változik az útiterv és a sziget másik oldalán süt éppen a nap. Nagyon nyugisak az utak, sehol nincs komolyabb forgalom. Egyetlen nehezítő tényező a városokban lehet, ahol néhol elég keskenyek az utcák, és még ott is össze-vissza parkolnak, akkor is ha csak egy sáv marad és két szembejövő autó elég nehezen tudja megoldani a helyzetet, de emiatt valahogy senki sem aggódik. A haladást megakadályozó teháncsordával két hét alatt nem találkoztunk, pedig nagyon jó lett volna a készülő videómba. Mi az Ilha Verde céget találtuk a legolcsóbbnak, elég brutál kauciót kérnek kizárólag hitelkártyával, de ezt a visszaadás pillanatában azonnal fel is oldják.

Szállás

             Az Azori-szigetek nem az a hely, ahol sokat lehetne spórolni a szállásokon. A hotelek kifejezetten drágának tűntek, mi most is az airbnb-t választottuk. Mindkét szállással meg voltunk elégedve, az elsőnél volt egy nagy tágas szobánk, egy emelettel lejjebb lévő csak általunk használt fürdőnk, reggelit is kaptunk amit a hűtőből kellett vadászni, amit éppen találtunk. A felettünk lévő emeletet is kiadták, de nem nagyon találkoztunk velük, nekik is saját fürdőjük volt. Egy hatalmas kert is tartozott az épülethez, sok pálmával és banánfával. Télen valószínűleg fáztunk volna, a fűtést sehol nem ismerik, most még pont jó volt a hőmérséklet. https://www.airbnb.com.au/rooms/16243827             Terceirán a Banana Eco Camp nevezetű banánfarmon szálltunk meg, ahol a kis sátorszerű kunyhóban semmi más nem volt, csak egy franciaágy méretű matrac. A toalett és a zuhanyzó is csak egy kis kerti wc-hez hasonló nagyságú fabódéban helyezkedett el, de volt melegvíz, elég hangulatos volt a tetején nem teljesen zárt fülkében a banánlevelek közt fürdeni. Éjszaka háromszor is meggondoltam, hogy valóban kell-e pisilnem, annyira ki volt világítva, hogy oda lehetett találni, de a salakban sétálni álmosan papucsban nem annyira esett jól. Féltünk hogy fázni fogunk, de adtak két vastag takarót is. Egy közös konyhában reggeliztünk, ahol a hűtőbe be lehett rakni a cuccainkat. 3 éjszakára nagyon aranyos és különleges élmény volt, de hosszabb tartózkodásra nem lett volna kényelmes. www.airbnb.hu/rooms/18432238

Anyagiak

           A boltokban az itthoniakhoz hasonló árak voltak, a vendéglátóhelyek sem voltak elszállva. Egy étteremben egy csirkét vagy disznót tartalmazó ételt már 6-8 euróért is lehetett enni, a steakek 8-tól indultak vastagságtól függően, de 15 felett alig voltak, ugyanígy halakat is elérhető áron  kaptunk. Amit megállás nélkül fogyasztottunk, az a kávé+pastel de nata kombináció egy euróért, de a többi süti is kb. felébe került a budapesti áraknak. Belépőt csak néhány parkba és fürdőbe fizettünk, parkolásért Ponta Delgadán kívül semennyit nem költöttünk. Ha szervezett túrákra mentünk volna, azoknak elég rendesen elkérik az árát, de a bálnalesen kívül nem érdemes ilyenekre áldozni, saját szervezésben sokkal nyugodtabban és olcsóbban megnézhető minden.
A bővebb beszámolót ITT találod.

Még több fénykép ITT.

Videó ITT.