Kuba 2018
6. rész - Varadero

(+hazafelé egy kis Havanna)

A többi részt itt olvashatod el:

2018.03.28.

            A házi néni reggel ¾ 6-kor adott nekünk reggelit, amivel délután négyig gond nélkül kibírjuk. A Viazul jegyre az van írva, hogy egy órával indulás előtt kell kiérni, de mint sejtettük, ez teljesen felesleges. 6-kor nyitnak, fél 7-ig semmi nem történik. Az egészet nagyon túlbonyolítják: váltsd a foglalásodat jegyre, hiába fizetted kis, ha nem vagy ott időben, bánhatod. Még a csomagot is fel kell címkézni, azt a cetlit se hagyd el lehetőleg, csak azzal együtt lehet a célállomáson a hátizsákot megszerezni. Pulóvert nagyon ajánlatos a buszra vinni, nélküle a fagyhalál garantált.
            Egy fél órás pisiszünettel 6,5 óra Trinidadból Varadero. Szállást úgy foglaltunk, hogy lehetőleg minél olcsóbb legyen, az airbnb pedig rossz heyre rakta a pöttyöt és mint kiderült, egy külső részen, Varadero belvárosától 4 km-re van a házunk. A buszállomáson 10 CUC-ért akartak elvinni, száz méterrel arrébb rögtön a felére csökkent. Még besétálható távolság, de hátizsákkal a legnagyobb melegben a kényelmesebb utat választottuk.
            Nem volt nehéz megtalálni a szállást, hallottam ahogy a nevemet ordítják az egyik házból. Így megy ez, a Viazul érkezésekor mindenki kiül az ablakba/teraszra, ahonnan az elhaladó külföldiekre azonnal le lehet csapni. Így volt ez Trinidadban is, pedig egyik helyen sem mondtuk előre, melyik busszal jövünk.
            Sokat kell sétálnunk, de eszméletlen a szállásunk. Egy egész lakosztály, különálló ház, a tulajdonosok a szomszédban laknak. Hatalmas nappali amerikai konyhával, gyönyörű fürdő, szép hálószoba, tele európai konnektorokkal. Az erkélyen egy felfüggesztett hintaszékben lehet pihenni, egy lépcsőn pedig fel lehet menni a tetőre, ahonnan az egész várost belátni. Az ottani hintaszékekben fogjuk meginni azt az ajándék bort, amit a szálláshoz kaptunk. A többihez képest drágább volt, nem 3000 hanem 6000 Ft egy éjszaka két embernek, de ennél szebbet nem is akarhatnánk. Tusfürdő, testápoló, ajándék gyümölcsök, ez mind hozzá járt.
            Ezen a településen végre úgy ehetünk olcsón, hogy biztosan nem kapunk gyomorrontást: a Cafeccino nevű kávézóban minőségi péksütiket és nem termoszból kiöntött kávét ihatunk. Ha hazamegyünk, egy hétig csak salátát eszünk, de még két napig maradunk a szénhidrát kúránál. Santa Marta belvárosában és Varaderóban is vannak olcsóbb éttermek, pár CUC-ért lehet egész jó tésztákat is enni.
            Azt mondják Varaderóra, hogy szép, de nem Kuba. Ebben van is valami, de miután végigjártuk a fél országot, lehet hogy levezetésnek ez nem is rossz.

2018.03.29.

            Reggelire a szokásos kombináció mellett még csokiöntetet is kaptunk a sütihez. Elég durván nyomja az üzletet a család, egyszerre 2 asztalnál is reggeliztünk, egy másik páros éppen végzett. A mi szállásunk alatt és felett is van még lakás, amit szintén külfödieknek adnak ki, egy hatalmas épületkomplexumròl van szó. Az ő házukban sem olyan a berendezés, mint az eddigi otthonokban, tele van porcelán giccsekkel, képekkel, kertitörpékkel.
            Varadero belvárosába gyalog sétáltunk be, nem volt túl közel, de legalább a szuvenír falvakban megvehettem a hűtőmágneseiemet, boltot is sokat találtunk, nem kellett szomjan halni sem.
            Valóban semmi köze nincs Kubához, helyiek alig vannak, a szolgáltatások is teljesen mások: mindenhol étterem, abc, ruházati boltok. Olyan, mintha egy teljesen más országban járnánk, aki innen indul egy napos kirándulásokra másik városokba, nem lát semmit a valóságból. Persze ez lehet jó annak, aki nem szeretne belelátni a nyomorba, de akkor meg lehet hogy érdemesebb inkább egy másik karib-tengeri szigetet választani.
            A part szép nagyon, ahhoz képest, hogy ez az egyik legfekapottabb rész, alig vannak emberek.
            Este pelikánok szálltak a partra, pár méter közelről lehetett őket megnézni. Nem nagyon zavartatták magukat, miközben mindenki velük pòzolt.

2018.03.30.

            Reggeli után elköszöntünk a nénitől. Ha csak minden századik ember olyan mosolygós, segítőkész és szeretetteljes lenne, mint ő, sokkal jobb lenne a világ. Nem sokat vendégeskedtünk nála, de zárásnak pont tökéletes volt.
            Egy utolsó tengerparti lábáztatás után ismét buszra szálltunk, 3 óra alatt visszaértünk Havannába. A szállásunk olyan helyen volt, ahonnan biztos menekülnénk otthon. Omladozó épületek és kosz, de belülről semmi kifogásolható nem volt: légkondi, törülköző, tisztaság. Egy éjszakára tökéletes, a bácsinál is nagyon jól jött a kicsiny spanyolom, angolul egy szót sem tudott.
            Délután még visszatértünk azokra a helyekre, amik a legjobbak voltak, néhány koktél kíséretében elbúcsúztunk Kubától.

2013.03.31.

            Reggeli taxizás a reptérre, Venezuela megállóval Isztambulon át hazaérkezés.

És hogy milyen is volt Kuba? Elég nehéz lenne röviden megfogalmazni, talán van egy szó, ami jól leírja: VALÒSÁGOS. Nem olyan, amit a képek alapján elképzelünk. Szegénység van, ahol nincsenek boltok, nincs szolgáltatás, egy palack vizet sem egyszerű szerezni, itt élni pedig el sem tudom képzelni. Mégis hihetetlen hangulata van, a rengeteg negatívum mellett mégis örülök, hogy ezt az országot választottam egyik legfőbb bakancslistás pontomnak. Látni kell a természeti szépséget, érezni az emberek kedvességét. Csak akkor van értelme az országba látogatni, ha valaki igazán bele akar nézni, egy öt csillagos szállodát valószínűleg máshol is lehet találni, ami esetleg olcsóbb, vagy ahol szebb a környezet, tengerpart. Kubát érezni kell, akkor lesz igazán elbűvölő és kihagyhatatlan.